Tetőhéjazat II.

2018 jan, 22 | Hogyan csináld

Mint azt ígértem, tovább olvashattok a tetőfedés történetéről. Az előző cikkből megtudhattuk, hol is készült elsőnek cserépfedés. Na de mi volt ez után?

Tovább a cseréppel

A görög építészet fénykorában (i.e. V-VI. században) a már díszesebb épületeikhez, nem felelt meg a cseréptető. A díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márványlemezeket faragtak meg, különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől. Mint ahogyan azt az előző cikkben olvastátok, a cserépfedést a rómaiak vették át, dolgozták tovább. Azonban nem csak fejlesztők, hanem elterjesztők is voltak, hisz az európai népek nem ismerték az égetett tetőfedő elemeket. A rómaiak a hódításaikkal úgymond magukkal vitték a cserépanyag tetőfedésre való felhasználását is. A rómaiak a görög márvány elemek mintaképére készítették a cserepet, némi átformálással.

Tetőhéjazat II. 1

A pala

A cserepet (és a márványt) követte a XI. században a hasított természetes pala. Ekkor még ezek az elemek vastagok voltak, így a fedés súlya jelentős volt, ebből kifolyólag nagyon erős alátámasztó fedélszerkezetet kellett biztosítani. A XV. században már korszerűbb technikákkal vékonyabbra készítették, és a vékonylemezes hasítás elterjedésével kedvelt tetőfedési mód lett Franciaországban és Angliában. A természetes pala mellet Európa többi részén a cserép maradt a legelterjedtebb tetőfedő anyag. A keletről elsajátított mázas technikától még nagyobb löketet kapott. A mai hódfarkú cserepek őse Észak-Franciaországból, a XI. századból származik. Ezt követően a XII-XIII. századra majdnem ugyanakkora mérete lett, mint a mainak és ezután jóformán csak az égetési technika fejlődött.

A XX. század egyik “nagy találmánya”, a műpala (azbesztcement pala) a természetes pala pótlására, helyettesítésére szolgált. -Bár mai napra kiderült hogy elég komoly egészségkárosító hatása van, és elég költséges a megsemmisítése.- A nevéből is következtethető, hogy két féle anyagból, azbesztből és cementből állítják elő, ma már nagyüzemi körülmények közt. Előnyük a jó vízzáró képességük, jó időtállóságuk, illetve az alacsonyabb súly, mely hatására az alátámasztó szerkezet is anyagtakarékosabban oldható meg. A második világháború után megjelentek a legkülönfélébb műanyagok. Ezek közül természetesen tetőfedésre használt anyagok is kerültek ki. A legelterjedtebb a PVC és az ÜP. Az ezekből gyártott lemezek, idomok gyors héjalást tesznek lehetővé.

Tetőhéjazat II. 2
Tetőhéjazat II. 3

Egészen a trapézlemezig

Természetesen mára már több tetőfedésre szolgáló anyag közül válogathatunk. A fémlemezzel való fedés nem csak korszerűsége, de alacsony súlya, időtállósága és megjelenése  miatt is kedvelik oly sokan. Különböző színű,-patinájú anyagok jó kombinálásával és megfelelő rétegrendnem utolsósorban kivitelező választásával. Nem csak tartós, de modern és egyedi tetőhéjazatunk lehet. A fémmel történő tetőfedés a bádogos szakmához köthető.

Ötleted van, hogy miről írjunk, vagy tanácsot kérnél? Lépj velünk kapcsolatba!

Kategóriák

Érdekelnek híreink, akcióink? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Milyen típusú hírleveleket szeretnél kapni?

Adatvédelmi tájékoztató